2014. január 6., hétfő

9. rész: A nagy "Meeting"




A szívem a torkomba ugrott. Ez most komoly? Egy hírességgel fogok találkozni?! Elég nehéz volt rávennem magam, hogy oda menjek. Bár nem is kellett mert Grace-ék jól tudták, hogy ha rajtam múlik napestig ott fogunk állni így, míg Jas előre ment Grace a hátamnál fogva tuszkolt az ajtójuk felé.
- De lányok. Én ezt nem tudom csinálni. Menjetek előre ti.- Mondtam küszködve, majd megfordultam barátnőm kezében majd visszafelé akartam menni, de nem engedett. Hát ez nem igaz.
- Akkor is oda mész. Ha tetszik ha nem.- Ezt már pár méterrel az ajtó előtt közölte Jas amire én megijedtem. Fogtam magam majd leültem török-ülésbe a földön. Próbáltak húzni-vonni de aztán feladták így előre mentek én meg diadalittas mosollyal nyugtáztam győzelmem majd utánuk mentem félve. Addigra már Grace is kezet fogott a NAGY ZAYN MALIKKAL!! Én komolyan meghalok. Tényleg itt van. Csak most fogtam fel a helyzet súlyát. Hisz úgy gondoltam, hogy csak megvan a száma, majd dicsekszem vele és Adijo!. De nem. Itt áll a barátnőm háza ajtajában, és rám néz kedvesen.
- Feur! Már azt hittem te nem is vagy itt. De a barátnőid megnyugtattak, hogy csak nem mertél ide jönni.- Mosolygott. Na én most nyírom ki Jasmine-éket. Ez nem igaz. Így is épp elég gázos ahogy alig bírom oda vonszolni magam de még ez is.
- Itt vagyok.- Próbáltam zavarom ellenére mosolyogni. Na ez tényleg nagy égés. Szúrós szemekkel illettem barátnőimet akik csak angyalian vigyorogtak.
- Na akkor lányok, mi arra gondoltunk, hogy elviszlek titeket az 1D házba. Majd ott meglepetés lesz mit fogunk csinálni.- Vigyorgott még mindig Zayn. Hát ez már komolyan mondom nem igaz. Akkor az egész One Directionnel találkozni fogunk? Az állam a földig ért gondolatban, majd vissza rángattam magam a valóságba és beljebb mentem, hogy összeszedjem a cuccaimat. Miután felkaptam a kabátom a konyhaszékről eszembe jutott valami ezért vissza mentem Zayn-hez.
- Még annyit, hogy Michael Jackson velünk jöhet?- Kérdeztem töle mire csak nagy szemekkel nézhet majd kitört belőle a nevetés. És én csak most jöttem rá mit mondtam. A homlokomra csaptam majd megmagyaráztam neki a helyzetet. Elég kinos volt.
- Anyám. Bocsi. Hülyén jött ki. A cicát hívják úgy. Tudod akit elcseréltünk. Grace-nek hoztuk ajándékba Párizsból.
- Ja. Már értem. De elég érdekesen jött ki.- Nevetett fel újra.
- Amúgy mindjárt megkérdezem a 'macska-szakértőt'.- Vette elő a telefonját.
- Jöhet.-Egyszerű de lényegre törő választ adott mikor letette.
- Rendben. Akkor szólok Grace-nek.. Magyaráztam, majd már el is tűntem. Elmondtam a lányoknak a szitut és indultunk is. Zayn autója természetesen fekete, sötétített üveges volt. A kocsiban elég sokat beszélgettek. Én inkább a Zayn mögötti ülésben gubbasztottam. Eléggé feszélyezve éreztem magam. De azért kedves volt mivel sokszor kérdezgetett engem is és nézett rám a visszapillantóból. Kezdtem egyre jobban feloldódni. Az út végére én is mosolyogtam mint a vadalma és nevettem. De mikor kiszálltunk a kocsiból újra elkezdtem izgulni és ledermedtem. De erőt vettem magamon és a többiek után indultam. Mondjuk az se tartott sokáig, mert minél közelebb értünk a házhoz, egy földöntúli erő annál inkább húzott az ellenkező irányba így félénken lépkedtem társaim mögött, lemaradva. Ezt Zayn-ék is észrevették így a barátnőim a két oldalamra álltak előttem Zayn meg megfogta a kezem és óvatosan húzni kezdett az ajtó felé. Ebben a pillanatban az összeesés kerülgetett. A nyomás, hogy nemsokára be kell mennem 5 hiresség közé meg, hogy az egyik fogja a kezem és úgy húz valami hihetetlen volt. Mikor oda értünk az ajtóhoz. Zayn bekopogott majd pár perc várakozás után újra kopogni akart de az ajtó kinyílt és négy vidám fejet lehetett látni az ajtóban.
- Meghoztam a vendégeinket.- Mondta Zayn egy vigyorral majd egy gyors bemutatkozás után beljebb mentünk. Óriási ház volt ahol minden óriási.

A ház kívülről:



A kinti étkező rész:



A játékterem (billiárdasztal):

  


A nappali egybekötve az étkezővel:



 A körbevezetés végére az állunk a földet súrolta. Ezek a sztárok aztán tudnak élni. Leültünk a nappaliba majd kezdetét vette a nagy 'talking show'.
- Na lányok. Hogy tetszett a ház?- Csapta össze a tenyerét Louis.
- Hatalmas.
- Gyönyörű.
- Bámulatos.- Mondtuk egymás után a lányokkal, még mindig letaglózva mire a fiúk csak felnevettek. Míg beszélgettünk, Liam eltűnt egy időre de mire visszajött számtalan doboz volt a kezébe. 
- Mit szeretnétek játszani?- Kérdezte egy vigyorral majd oda adta a fiúknak a cuccokat ők meg szétosztották egymás között. 
- Let's play truth or dare!- Kiáltotta Harry lelkesen mire Zayn leintette. 
- A lányok a vendégek és amúgy sincs olyan játék itt.- Mutatta föl a kezében lévő 'Ki nevet a végén?' dobozát.
- Jól van na. - Motyogta Harry majd úgy tett mintha megsértődött volna. Nagyon vicces volt. A göndör haja és ahogy behúzta a nyakát, meg összefonta a kezeit a mellkasa előtt. 
- Á! Ezt imádom!- Kiáltott fel Liam majd az égbe mutatott egy Toy Story-s  kártyajátékot. 
- Akartok ezzel játszani? Pleaseeeeeee!- Nyújtotta meg az utolsó betűt, kiskutya szemeket meresztve, mi meg nevetve belementünk.
Vagy az ötödik kör után Louis idegesen vágta Niall-nek a lapokat ugyanis elmélete szerint a szöszi csalt. De hogy ez honnan jött neki az szerintem örökké rejtély marad mindenkinek. A végére meg már mindenki dobált mindenkit és szegény Liam meg alig győzte megmenteni "szerelmeit" ahogy ő mondta. Ezek után beszélgettünk majd a srácok bejelentették, hogy van egy meglepetésük.
- Mivel most jön ennek a napnak az intenzívebb része, ezért gondoltuk hozunk nektek és nekünk is némi erősítést.- Állt fel Niall majd intett Louis-nak aki épp akkor vette elő újra a telefonját. Már egy ideje azzal volt elfoglalva. Mikor "Répa úr" visszatért csodás köreinkbe magával hozott még négy embert. Először nem tudtuk kik azok de halvány sejtésünk már volt.
- Lányok. Ők itt a barátnőink.- Mutatott a három nő neműre Louis.
- És ő meg az egyik legjobb barátunk.- Mutatott a harmadik immár férfi tagra. Őt már felismertem. Ed Sheeran. Anyám. Olyan szép számai vannak.
- Kezdjük a hölgyekkel.- Kezdett bele a beszélésbe, most Harry.
- A szőke, kék szemű Perrie, Zayn barátnője. A barna, göndör hajú Danielle aki Liammel van és a hosszú, barna hajú pedig Eleanor aki Louis egyszemélyes háremét képezi.- Mutatott végig a lányokon.
- And the "red hair guy" is Ed Sheeran. Our friend.- Veregette vállba barátját Niall.
- Hi! Nice to meet you.- Nyújtotta Jas a kezét a nappaliban felsorakozó emberkéknek. Majd sorban mindenki mindenkinek köszönt. Nagyon kedvesek voltak. És persze szépek. Jó barátnőket fogtak ki a fiúk. Egy kis ismerkedés és nassolás után a fiúk felpattantak amire mi csak meredünk rájuk.
- És most jön az "intenzívebb" rész amit Liam emlegetett.- Mondta egy kacsintással Harry és jelezte, hogy álljuk föl. Ők addigra csináltak valamit a tévével és eltolták a foteleket messzebbre. Mi lesz itt? Kérdeztem magamba. Majd mikor elindították a tévét már tudtam mi fog következni. Vii-zni fogunk aminek én személy szerint örültem, viszont azért rimánkodtam, hogy ne Mariozzunk ugyanis én valami ritka borzalmas vagyok benne. Az első szintnél is elakadok. És Murphy törvénye megint beigazolódott. az 'Hey, Mario!' szöveget hallva odakaptam a fejem majd a lányokra pillantottam. Grace-ék csak nagyot derültek a nézésemen. Ők már jól tudták, milyen vagyok benne. A többi lány kérdezte, hogy min vigyorognak de csak annyit mondta, hogy majd kiderül. A fiúk oda jöttek hozzánk majd feltették a kérdést ami egyenlő volt a halálommal. Tudtam, hogy a lányok mire képesek. És láss csodát Grace rögtön felszólalt.
- Fleur imád Mariózni! Legyen ő az egyik játékos.-Tiltakozni se volt időm, Louis rögtön a kezembe nyomta az egyik "konzolt" vagy mit.
- Akkor leszek én Luigi-val!- Tette fel a kezét Zayn lelkesen. És. Elkezdődött a játék. Kikönyörögtem, hogy az első szinttel kezdjük mert a drága barátnőim először azt ajánlották, hogy az egyik kastélyba játszunk. Közben tudták, hogy az a végzetem. Erre valók a barátok. Már rögtön az elején, mikor át kellett volna ugranom egy olyan mérges kis izét, elrontottam és persze nekirohantam teljes erőmből. Azt elfelejtettem mondani, hogy az electhronikát is taszítom. Egy ideig játszottunk, persze a többiek halálra röhögték magukat a bénázásaimon. Jó. Amúgy tényleg vicces volt. Majd mikor az egyik ilyen kastélyos szinten játszottunk mindenki elhallgatott, mert ijesztő és hangos zenéje volt. Ott próbáltam ugrálni majd miután lelőttem az egyik zombi teknőst az pár perc után újra feléledt. Pont elé ugrottam le. Felkiáltottam:
- De összeállt!!- És ránéztem Zayn-re ledöbbenten aki rögtön felkacagott a többiekkel egyetemben. 
...

A Mariózás után még Just Dance-eltünk ahol csapatokra osztódtunk. Először lányok és fiúk voltak majd össze vissza variáltuk, így mindenki volt mindenkivel meg még párosával is táncoltunk. Iszonyat jó napot zárhattunk. Amúgy Grace cicája addig Harry-ével játszott az udvaron de néha ők is beszálltak és a kávézó asztalról lecsentek néhány falatot. Összességében nagyon jól éreztük magunkat és mindenkivel összebarátkoztunk és számot cseréltünk. Furcsa mód a barátnők se voltak féltékenyek és nagyon kedvesen viselkedtek. A nap végére fáradtan tértünk haza.

Na, Hola Amigas! Hogy telt a szünet? Remélem mindenkinek jól. Én is ki tudtam pihenni magam így újult erővel térek vissza a tanuláshoz (:q) meg a bolg íráshoz. Boldog, Békés Karácsonyt és Sikerekben Gazdag Új Évet Kívánok mindenkinek.Csókol titeket:
-Rozamunda

2 megjegyzés:

  1. Szia! Mint ahogy azt megígértem elolvastam a blogodat, és tetszett;))tényleg tetszett a blogod!! A történet nagyon tetszett mivel ilyet még sehol sem olvastam, egyedi ötlet, meg jó, nah érted:D a kinézet is jó, csak a helyesírási hibákra figyelj!! A képeket, amiket belerakszfejezetekbe nagyon tettszenek. A srácok stílusai is:)
    Na igen, azt hiszem ennyi!:) összevetve tetszik a blogod, és sok sikert a további blogoláshoz:))
    Anna

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szépen köszi, hogy írtál. Tényleg sokat jelent. :)) amugy nem akarok más tollával ékeskedni(jó. Tudom hogy ez hülyén hangzott:D). De Tina adta az alap sztorit. Az ő gyönyörű buksiából jött az ötlet. Én meg úgymond magamra ismertem és most nagy lelkesedéssel irok a (sajnos kevés) olvasóimnak.

    VálaszTörlés