17. rész: Nagyon rövid és béna :D

Két átszállás volt Stockholm és Buenos Aires között, ami őszintén szólva nagyon jót tett, ugyanis ha lett volna közvetlen járat, több mint 14 óráig utaztunk volna egyhelyben. Így legalább volt pár perc amíg kicsit sétálhattunk. Nem is tudom összesen mennyit utatzunk, csak annyit, hogy NAGYON sokáig tartott, és már este felé járt, mikor megérkeztünk, és én azt éreztem, hogy rém fáradt vagyok. Gondolom az út tartama, és az időformátum változása miatt. Fogtunk egy taxit miután kikecmeregtünk a reptérről és már semmi mást sem akartunk mit elaludni és egész este egy pihe-puha ágyikóban feküdni. "Röpke" húsz perc után meg is érkeztünk, mikorra már jól besötétedett, így láttuk az utcák gyönyörű kivilágítását. Itt még ilyenkor is zajlik az élet. Miután kiszálltunk a taxiból, elénk tárult a gyönyörű Claridge Hotel ahova, amint beértünk az állunk még lejjebb esett.

Megkaptuk a kulcsot és felmentünk a hatodik emeletre a lifttel, majd jobbra fordulva megcsodálhattuk a szobánkat. Nagyon hangulatos volt.

Sajnos nem csodálhattuk sokáig, mert már mindketten hulla fáradtak voltunk, ezért letettük a bőröndjeinket, majd az alváshoz és a fürdéshez kellő cuccokat kiszedve indultunk meg a fürdő felé. Tíz percnyi benntlét után elsőnek én jöttem ki, majd Jast beengedve magam után, indultam meg az ágyam felé. Még volt annyi lélekjelenlétem, hogy kiírjam twitterre a jelenlegi álláspontomat a szállodával kapcsolatban, majd leoltottam a villanyokat és a barátnőmmel szembeni türelmetlenségem jeléül, amíg bennt volt elaludtam. 

Reggel csak a semmiből keltem fel. Körbenéztem és láttam Jasmine még alszik, és elég korán lehetett, így vissza aludtam. A második ébredésemet már Jas rázogató kezeinek köszönhettem. Álmosan néztem rá, majd végignéztem rajta és láttam, hogy már teljesen fel volt öltözve. Kérdően néztem rá, és úgy ültem fel az ágyban. 

Na sziasztok! Sajnálom, hogy nem írtam sokáig, de nem volt ihletem. Szerintem egy ideig ezt szüneteltetni is fogom, vagy majd áttérek egy másik tényállásba, addig is legyetek rosszak ;) És sorry a rövid és nem túl élménydús részért is.
Üdv.: Rozamunda